|
|
| |
|
| |
|
| |
|
|
2006. szeptember 26. |
|
 A Soundshine együttes 2005-ös demofelvételeirõl
Soundshine – „Hangragyogás”, „Hangfény”… Az elmúlt évek egyik legjobb zenekarneve – jött a felismerés, s ilyen kezdés után igen kíváncsi voltam, milyen lesz a muzsika. Nem kellett csalódnom. Az elmúlt hónapok legjobb demofelvétele. Nem a levegõbe beszélek, lássuk, miért gondolom így...  Hozzászólások (11) |  Kedvencekhez (16) |  Idézés a honlapodon | Találatok: 3274
|
|
Utolsó frissítés ( 2006. szeptember 26. )
|
|
Tovább...
|
| |
|
| |
|
| |
|
| |
|
|
2006. május 18. |
|
 A fent nevezett LSB zenekar meglepett azzal a viszonylag ritka gesztussal, hogy az általunk kiírt kritériumoknak megfelelõ formában küldtek anyagot nekünk: egy dalt, és egy rövid ismertetõt magukról.
Hozzászólások (3) | Kedvencekhez (18) | Idézés a honlapodon | Találatok: 2454 |
|
Utolsó frissítés ( 2006. május 18. )
|
|
Tovább...
|
| |
|
| |
|
| |
|
|
|
2006. február 03. |
|
 A Suffering együttes No Tomorrow címû számáról
A Suffering együttes 2003-ban alakult, az alapító Török Attila (Csiga) szándéka szerint középtempós, mélyre hangolt, svéd-finn elemekkel tarkított zenét játszanak. A szerkesztõségünkbe eljuttatott dal (No Tomorrow) 2004-ben készült a budapesti Pick-Up Zenecentrumban Kulcsár Attila hangmérnök közremûködésével. Hozzászólások (1) | Kedvencekhez (18) | Idézés a honlapodon | Találatok: 2761 |
|
Utolsó frissítés ( 2006. február 03. )
|
|
Tovább...
|
|
| |
|
| |
|
| |
|
| |
|
|
|
2005. július 19. |
|
 A CTRL-Z zenekar demofelvételeirõl
Finom szövetû muzsikával ajándékozott meg a CTRL-Z nevezetû csoport. A Szakáll Csaba (gitár), Kutrás Csaba (programok, perka), Nagy Ferenc (akusztikus gitár, ének) felállású csapat egyfajta modern, pszichedelikus irányzatot képvisel, illetve alakít ki magának. A letölthetõ dalok egy hatszámos demo részét képezik, én ebbõl ötöt tudtam meghallgatni.
Légy Te az első hozzászóló | Kedvencekhez (14) | Idézés a honlapodon | Találatok: 3004 |
|
Utolsó frissítés ( 2006. március 09. )
|
|
Tovább...
|
|
|
|
2005. július 10. |
|
 Yellow Spots - Belezõs Balladák
Egy igen kedélyes hangulatú trancsírozásra invitálja a Nyájas Hallgatót a swing és a psychobilly mûfaj képzeletbeli láncfûrészén fényes vérrögként csillogó Yellow Spots a Belezõs Balladák címû demóján. Ha Ön is úgy érzi, hogy van egy bõ háromnegyed órája, csatlakozzon hozzájuk, és induljunk együtt a Yellow Spots groteszk világának felfedezésére.
Hozzászólások (2) | Kedvencekhez (17) | Idézés a honlapodon | Találatok: 3718 |
|
Utolsó frissítés ( 2006. március 09. )
|
|
Tovább...
|
|
| |
|
|
2005. június 20. |
|
 Füstjelek a Cherokee együttes nótáiról
Az indiánok ma is köztünk járnak, és mint az most kiderült róluk, nyomják a rock-ot teljes gõzzel. J A Cherokee együttes anyagát ízlelgetem már sokadszorra, mert – bár mindig elhatározom, hogy gyorsan elõállok a kritikákkal – sajnos megint nehezen jutottam a billentyûzetig.
Hozzászólások (1) | Kedvencekhez (19) | Idézés a honlapodon | Találatok: 4021 |
|
Utolsó frissítés ( 2006. március 09. )
|
|
Tovább...
|
| |
|
|
|
Demo rovat 
Vamp: Én a szívemmel érzek
Dög - A Perfect Nobodies „Carrion” című daláról
Patetikus patrióták - Libera Me együttes demofelvételeiről
Egy dolgot szövegezzünk le: most írok elõször demókritikát. Ja nem, két dolgot: egyrészt most írok elõször demókritikát, másrészt nem az a fajta demó ez, amin a kétszázötvenedik amatõr rockzenekar játssza egy panel garázsában a Born To Be Wild kétszázötvenezredik feldolgozását rémisztõen rossz énekkel, botladozó gitárokkal, miközben a tempó ezer sebbõl vérzik, viszont a lelkesedés cseppfolyós halmazállapotban bugyog elõ a hangszórókból. A spanyol inkvizíciót, pedig, ugye, senki sem.
INXS - Suicide Blonde
„Az akusztikus gitár már jó!” Ezzel a mondattal kezdtem jegyzeteimet Borzas „Hopeless” címû dalának kapcsán, amit elsõként hallottam tõle honlapján bóklászva. Második mondatként bocsánatot szeretnék kérni azért, hogy megvárattam, de azt hiszem Borzas tudja, hogy egy zenész kísérletezgetõ kedve temérdek idõt igényel…
Régóta talány számomra, hogy mitõl jött divatba a 
Egyszer egy ismerõsöm azt találta mondani nekem, hogy egy punkzenekar addig igazán punk, amíg tagjai meg nem tanulnak rendesen játszani. A stílus
Olvasóink jelentõs hányada talán még a csattogós lepkéjét tologatta a ’80-as években, de vagyunk azért egy páran, akik már többre emlékeznek ebbõl a korszakból. A showbiznisz akkoriban sok nagyhajú slágercsapattal kényeztette a nagyérdemût a rock vonalon, az Európában éppen virágkorát élõ euro- és italodisco áradat mellett természetesen. 
Csak a mennyei magasságos (vagy Andrejja) a megmondhatója, miért rám osztotta ezt a demót a sors. Biztosan megvan az oka, talán a karma.
Ugye, milyen könnyû mások hibáit észrevenni, és jól belekötni? Mindig sokkal nehezebb azonban kritikát írni egy olyan anyagról, amiben nem találok semmi kifogásolhatót. Itt ez a furcsa nevû szombathelyi zenekar: Az Orr. Hallgatom a Távol a valóságtól címû dalukat, és jól érzem magam tõle. Nincs is mibe belekötnöm, azt hiszem.
Régóta adósa vagyok már az Orion együttesnek „Szerelem Démon” címû daluk recenziójával. Kedves zenekar, a kritika elkészült, a késlekedésért ne haragudjatok.
Egészen a Faith No More, Pearljam, Pantera, Voivod, meg úgy általában az ezzel –nem véletlenül- egybeesõ a hardcore irányzat mára letûnt fénykoráig (hány éve is volt már 10-12? ) repített vissza az idõben a Manikin Faint: Homegrown Seedless (EP, 2005) dalainak hallgatása.
Kemény dió a zöld barack. Mint ahogy a kék szilva is piros, amikor még zöld… A Greenpeach együttes is kicsit még kusza, kicsit még sárga, de igazi hazai! A viccet félretéve: egész jó kis csapat, egészen jó zenével. Csak kicsit elvontan gondolkodnak, vagy csak én nem értem igazán az asszociációikat. Összességében azonban ígéretes zenekar.
Ha Dart Vader psziszom légúti panaszaira nem a gyilkolódásban, hanem például a SOTE könyvtárban talál megoldást, mérhetõen unalmasabbra sikeredett volna filmbéli karaktere, de talán az Amidala hangalak többünk emlékébe rögzül orvosi szakterminusként, a jól ismert bûbájos ûrbige helyett, adva egyúttal értelmezõi kulcsot az Amyghdala zenekarnév felnyitásához is.
Retrofunk, fúvóshegyek, húzás, dög - lehet, hogy elfogult vagyok, de ezjóez! Élõben biztos, demónak meg pláne. Valószínûleg a mûfaj iránti elfogultságom is közrejátszott abban, hogy tetszett az anyag. Bár az LPS-es srácok is kitettek magukért. Sõt.
Everest együttes demo kritika
A siker kapujában? És vajon jön vagy megy?
Sej, azok a nyolcvanas évek, de szép is volt! Térhódításba kezdtek az elektronikus hangszerek, fénykorát élte a Depeche Mode és a hozzájuk hasonló popcsapatok. Aztán késõbb volt már magyar favorit is a szintipop világában: a Bonanza Banzai. Akkoriban én is szívesen hallgattam õket, a DM régi nótáiból sokat még most is elõ-elõszedek néha.
A 2003 nyarán alakult, több sikeres tehetségkutatón átesett budapesti trió egyik zúzós dalát veséztük ki. A Szívod a vérem szövege (hogy is mondjuk) "sajátos", dallama kellemes, helyenként még slágeresnek is mondható. A gitáros jól nyomja. 
Roof Top Rollers MAXI2005
A Trinity együttes 2004-es demofelvételeirõl
Azt hittem, elromlott a CD lejátszóm. Babráltam a gombokkal, de a búgás nem szûnt meg, sõt erõsödött. Aztán koppanásokat hallottam. Így kezdõdött a fent nevezett project mûvének megismerése.
Tárgyszerû zenei kritikát írni a Jaffa zenekarról félrevezetõ lenne. Igényes kávényál, magyarnyelvû poplatin, akusztikus tearumba, kifejezéseket emlegethetnék, hasonlíthatnám õket Emil Rulezhez, vagy Elsõ Emelethez, dicsérhetném a kidolgozott riffeket és a hangszeres tudást, de körülbelül olyan messze járnék a zenekar lényegétõl mint Anettka Gagarintól.
A DetoxBojz együttes Rage („Düh”) címû daláról
Csökkentett energiatartalmú, kalória- és vérszegény gépzene 
(demo 2005.) Van egy zenekar. Igen régóta mûködik, és igen jó, nem is kicsit jó, mégis folyamatos szélmalomharcot vív a körülményekkel, amelyeket összefoglaló nevükön nevezhetünk mondjuk magyar poppiacnak is. Mert hiába a magyar szinten kiemelkedõ (ez nem vicc) funkys-diszkós lüktetésû dalok, az egyedi (de tényleg) szövegek: a Gravefruit (merthogy róluk van szó) egyelõre nem futott be.
A LandminE („TaposóaknA”) projekt The New Creed („Az új hit”) címû demofelvételérõl
Mekkorát Harap?
A Sztem zenekar demófelvételeirõl 
a Backdoor együttes 2005-ös demója
Buli öltönyben és nyakkendõben?
A Szóda zenekar Szelíden címû albumáról