 Mondjam vagy ne mondjam?
Hogy miért akar az ember fia zenész lenni, azt nehéz megmondani. Egyénenként más és más. Van aki azért, mert otthon is ezt látta. Van aki azért, mert otthon nem ezt látta…. Az okok mások-és mások lehetnek, lehet a másik nem szimpátiájának elnyerése, a barátok és/vagy saját magunk szórakoztatása, pénzkeresés vagy a szabad önkifejezés elérése a cél.
Így vagy úgy, az ember fia tehát hangszert választ (ami van otthon vagy ócsó') aztán uccu-neki vesd el magad, megindul a zenésszé válás rögös útján. De persze nem mindegy, hogy milyen mûfajban indul ám, hevimetál, vödörrokk, esetleg magyar nóta, vagy - mint esetünkben - blues.
Blues-t játszani márpedig könnyû - gondolja magában a kezdõ zenész, ám ahogy egyre gyakorlottabbá, érettebbé válik, úgy világosodik meg elõtte fokozatosan, hogy a blues-muzsika számára egyre táguló horizontján bizony jócskán várnak még rá meglepetések és - fõleg - kihívások. Az Orpheusz zenekar eme opusza ilyen hangulatot idéz bennem, emlékeket saját eddigi zenei pályafutásom kezdeti szakaszáról. Pontosan ilyenek voltunk tízen évvel ezelõtt. Ez a dal sajnos tartalmazza mindazon hibákat, amit egy kezdõ zenekar elkövethet, legyen bár megannyira lelkes is. Igyekszem - ha nem is úgy tûnik majd - építõ jelleggel leírni mindent, hiszen valakinek ezt a hálátlan szerepet is fel kell vállalnia. Mondjuk úgy, hogy ez egy kezdeti szakasz e banda életében, mégpedig egy olyan szakasz, amin minden kezdõ zenésznek át kell esnie. Hogy aztán tovább tud lépni vagy nem, az elszántság kérdése. Valószínû, hogy nem leszek túlságosan népszerû eztán az Orpheusznál, de ezt vállalom, mert bízom abban, hogy elõre viszem õket, és idõvel belátják, hogy nem a rosszindulat vezérelt. Tényleg.  Orpheusz zenekar
Általában elmondható, hogy a kezdõ zenészek jegyeit viseli magán az egész zenekar, mindenki igyekszik az általa eddig megtanult összes figurát beletenni a dalba. Természetesen ezek sincsenek teljesen kigyakorolva és többségében stílusidegenek is. Ebben a dobos jár az élen. Rendkívül pontatlan, kapkodó. Ketten a basszusgitárral kellene, hogy adják azt a lüktetést, amitõl a blues az, ami. Néha az az érzésem, hogy két teljesen külön világban élnek. Míg a dob szimpla kettõ-négyet játszik, addig a basszusnál - bár eléggé hátul van - mintha shuffle-t vélnék felfedezni idõnként. Õk ezeket teljesen véletlenszerûen váltogatják, fittyet hányva alapvetõ ritmikai szabályokra. Na erre játszik rá a gitáros egy harmadik ritmusban, és így aztán teljesen szétcsúszik a nóta. Aztán jön egy másik(?) gitár a szólóval, ami - érzésem szerint - technikailag magasan a legjobb a bandában. (Nem ám elájulni, azzal is vannak problémák!) A blues-ra annyira jellemzõ átvezetéseket pedig nagyon rosszkor és rosszul tetszenek használni.
Ének
Muszáj kiemelni az éneket, hacsak egy mondat erejéig is. Ez az ember egészen jól énekel! Kínlódik ugyan a szöveg miatt (ez a szövegíró hibája), de fejlõdõképes, jó énekhangot hallhatunk. Szöveg
Hamarabb jut eszembe egy iskolai klubdélután Jaffaszörppel, hagymás zsíros kenyérrel és ropogós sós süteménnyel, mint a blues életérzés. "Hát gondold meg jól,
Hogy kit veszel el feleségül,
Mert ha nem lesz egy lady
Az életedbe kerül" No comment… A szöveg olyan, mintha Földes László és Takáts Tamás gondolatait Uhrin Benedek fogalmazná újra az utókornak, egy jobb sorsra érdemes amatõr zenekar megbuktatására, elnyomva a feltörekvõ nemzedéket. És itt már annak sincs értelme, hogy a hosszú és rövid szótagok problémáján vagy a rímeken elmerengjünk. Ezen nem segít semmi. Pedig a téma jó, életszerû, alkalmas arra, hogy az emberek egy része belehelyezkedjen a fõhõs szerepébe, és így e dal akár még népszerû is legyen. Összegzés
Az Orpheusz zenekar saját, igen szubjektív értékelésem alapján az egytõl tízig terjedõ skálán két pontot kapott. Ez persze nem jelenti azt, hogy nincs remény. Senki sem tud mindjárt mindent. A zenekar honlapja:
http://www.orpheusz.home.ro Sima Miklós
Az email cím védve van a spam botoktól, a megtekintéséhez a JavaScript bekapcsolása szükséges
Találatok: 1701
|
Demo rovat 
