|
Apró keblek dicsérete, 2005.
Szerzõi kiadás, terjeszti a Crossroads Records Nagyon vicces, nagyon eredeti, nagyon ötletes – és ez még csak a borító… A Boogie Mamma elsõ albumát veséztük ki.
Sok-sok év koncertezés, és a lemez megjelenésére vonatkozó hosszas – hamis – ígérgetés után végre a boltokba került a Boogie Mamma elsõ albuma, Apró keblek dicsérete címmel. Megérte ennyit várni… Összegyûltek az utóbbi évek legjobb slágerei, csiszolódtak, megteltek új ötletekkel, kiegészültek új hangszerekkel – végül is ilyenkor érdemes lemezt kiadni, há’ nem? Há’ de! A Boogie Mamma évek óta a hazai skafesztiválok egyik állandó vendége (néha házigazdája). A mezõnybõl úgy emelkednek ki, mint ahogy annak idején a Tengs-Lengs a bluesfesztiválok fellépõi közül: vannak náluk profibb zenészekkel operáló bandák, vannak igényesebb szólókat zúzó gitárosok és fúvósok, de nem sokan versenyezhetnek velük, ha ötletességrõl, poénokról, a „körítésrõl” van szó. Errõl érdemes lenne külön elemzést írni, de most ugyebár az album a téma…  Boogie Mamma: Apró keblek dicsérete, 2005. Ha már szóba került a borító: ezt azoknak is ajánljuk, akik mondjuk Metallica vagy Mozart-rajongók, és eszük ágában sincs megvenni a Boogie Mamma lemezt. Nem probléma, hiszen a lemezboltban kedvükre olvasgathatják! Úgy néz ki a borító, mint… nem is tudom, egyetlen eddigi lemez külalakjához sem hasonlítható. (ugye, ismét ez az eredetiség! Nagy erény manapság!) Messzirõl úgy néz ki, mintha elkészült volna egy rendes borító, aztán valaki jegyzetfüzet híján arra jegyzetelt volna egy kétórás egyetemi elõadást. Közelebbrõl nézve viszont látszik, hogy a zenekar weboldaláról ismert figura, Kommandante Állat Iván, az Anti Boogie Mamma Liga elnöke látta el gúnyos kommentárjaival a borítót (amire persze sokan reagálnak is). A borítóról ennyit, nézzék meg a boltokban kedvükre! Tizennégy sláger található a kompaktlemezen, köztük sok közönségkedvenc (Nepper, Kakaós Csiga vagy a címadó kis cicis) és néhány újabb darab. A méltatlanul rosszul hangosított koncertek után végre úgy hallhatók a dalok, ahogy valószínûleg maguk a fiúk is szeretnék. Tévedés ne essék: nem arról van szó, hogy csúcs szuper a hangzás (erre még a többmilkás lemezszerzõdésig várni kell), hanem arról, hogy most már lehet hallani, hogy milyen hangszerek pontosan mit is játszanak egy-egy dalban, és – ami különösen fontos a Mammák esetében – lehet érteni a szövegeket! Azok pedig elsõrangúak, gondoljunk csak a címadó sláger örökérvényû refrénjére: „Gyönyörû a lány, csak a melle tiszta apja.” Nagyon ott van a billentyû (fõleg a mekk-mester-sound), betyár jók a vendéghangszerek (a cselló a Nepperben vagy a tangóharmonika a Szívtolvajban). Ez utóbbi dal (pedig kivételesen nem ska a stílusa) egyébként is a lemez nagy meglepetése, beteg jó! Szumma-szummárum: a lemez kafa. Kismókusok házibuliban is hallgathatják, nagymókusok a kocsi cédéjátszójába is betehetik! - Tomás - Találatok: 2891
|