|
 a Backdoor együttes 2005-ös demója
Íme, megérkeztek a világhálóra a Backdoor együttes legfrissebb felvételei, azaz a Hangulatok címû demó, ami három komplett dalt és egy külön felvett intrót tartalmaz. Ez a zenekar már korábban is szimpatikus volt számomra a színvonalas stúdiómunka és a kellemes zene miatt. Ezeket a pozitívumokat most is nyújtja a debreceni csapat, de azért most is maradt bõven kifogásolnivalóm az anyagon.
Emlékszem, az elõzõ kritikában azért úszták meg az elmarasztalást, mert az angol nyelvû felvételeiket ajánlották fel áldozatként. Ahogy az idei szövegeket olvastam, igazán nem is lehetnék elégedetlen, mert azok kidolgozottabbnak tûnnek a korábbiaknál. Aztán meghallgattam az anyagot, és idõnként komolyan kapaszkodnom kellett a székembe, hogy ki ne essek belõle valamelyik ritmikai huppanón. Igen, egy jól kidolgozott szöveget is nagyon el lehet rontani felelõtlen elõadással. A Merre jársz? címû dal a legjellemzõbb példa erre. Van benne néhány sor, ahol egy-egy szó végén szünetet kellene tartani, mert rövid szótagot nem lehet nyújtogatni büntetlenül. De úgy látszik, van, aki ezt bátran megteszi, és énekli, hogy „srác vóóólt”, „táncóóólt”, vagy hogy „móóóndd, móóóndd…” sõt a refrén végén még felteszi a koronát minderre egy „vííííísszaaatérsz” segítségével. És ami még szebbé teszi a dolgot: nem csak nyújtott rövid, hanem sûrített hosszú szótagokkal is találkozunk, sõt, ezek néhol összeérnek, ilyenkor teljesen fonákjára fordítva egy-egy szó természetes ritmusát. Persze, lehet egy szöveget addig csiszolni, míg az énekes már képtelen lenne elcsúszni vele, mert a szótagok mindenhol millisecundumra ki vannak számolva. Ilyen szöveget azonban nagyon nehéz írni, így a kényes helyeken az énekesnek kellene – ahol lehet - alkalmaznia olyan hasznos eszközöket, mint a szünet. Mert nem kell ám feltétlenül minden hangnak összeérnie, vannak ott hangszerek, azok majd kitöltik azt a rövid idõt. Fontosnak tartom hangsúlyozni, hogy a szünet is a zene része, alkalmazzuk hát bátran. Tessék figyelmesen meghallgatni például Santana néhány nagyszerû szólóját, vagy akár Eric Clapton gitárjátékát. (Megint gitárosokkal jövök, de hát az énekesek is ugyanolyan szólisták, nem?) Szóval az említett mestereknél például van úgy, hogy a két hang közé beszúrt csendnek nagyobb hatása van, mit a hangoknak. Az említett nótát egyébként kíváncsiságból eldúdoltam magamban, és jelentem, a szöveget egész jól el lehet énekelni, csak el kell felejteni a fölösleges nyújtásokat. Az Igazi Dal címû nótában már sokkal jobb a helyzet, egyedül az „egyedûûûl” szó ütötte meg nagyon a fülemet a refrének végein. Ezt már inkább meg tudom bocsátani, mert a zene itt kíván némi hajlítgatást, de azért nem szerencsés ez sem! Nem véletlenül kötözködöm ennyit, mert a Backdoor esetében a zene olyan szinten rendben van, hogy nincs mit hozzátennem. Ha csak annyit nem, hogy a gitárszólókban lehetne több érzelem, de ez majd még alakul, ha meglesz hozzá a megfelelõ rutin. Apróságokon múlik az egész, ami az embernek évek alatt beépül a kezébe (mint például a megfelelõ vibrato vagy a finom hajlítások), és ettõl az egész játéka sokkal szebben szól. Ehhez azonban idõ kell, egy ilyen fiatal csapatnál nem is várok többet. A szólók egyébként normálisan ki vannak találva, tehát már csak apró frazírok kérdése, hogy csak eljátszani vagy elõadni is sikerül-e õket. Ez egyébként az énekes munkájára is abszolút jellemzõ: elénekli a megírt hangokat, de nem alakítja õket, nem éli át a dalokat kellõképpen. Túlságosan betartja a szabályokat, szentírásnak tekinti a megírt zenét, és talán ettõl is olyan fülhasogatóak a szövegek ritmikai hibái. Muszáj lenne kicsit elrugaszkodni néha a szöveggel, hogy természetesebbnek hasson!
 Az Ülsz a falak közt címû dalt hallgattam meg utoljára, és megint jókat kapaszkodtam a már fentebb kitárgyalt szövegproblémák aktuális megnyilvánulásai miatt. A zene itt is nagyon rendben van, mint azt már megszokhattuk a többi nóta esetében is. Kicsit furcsa azonban a nóta elején váltakozó két gitár nagy hangerõkülönbsége. Ha ez így sikerült, akkor pontlevonás a hangmérnöknek, ha viszont szándékos, akkor nem értem. Egyébként meg tetszik a nóta végi lelassulós megoldás!
A Merre jársz címû dal kivételével nagyon hiányolom a vokált. A múlt héten a Cherokee-nak már felróttam ezt, de ugyanez a probléma a Backdoor esetében is fennáll. A zeneileg jól megtömött refrénekben az énekes hangja egészen „elárvul”, jól esne hozzá némi támogatás egy második vagy akár harmadik szólam formájában. Felvételen ez könnyen kivitelezhetõ lenne, de egyébként sem hiszem, hogy a csapatban senki sem tudna besegíteni.
Tudom, hogy a zenekar és talán az olvasók is kicsit mást vártak tõlem. Gondom, a zene apró darabokra való cincálására számítottak, de erre ennek az együttesnek már nincs szüksége. Ugyanígy fölösleges lenne a keverési arányok vagy a hangszínek témájában elmerülni, mert egyrészt ez ízlés dolga is, másrészt meg egy demo általában nem a méregdrága és nagyon munkaigényes professzionális hangrögzítésrõl szól. Ebben a kategóriában azonban kitûnõ az anyag hangzása.
No, mára ennyi. Inkább nem is próbálok pontozni, mert a zene ugyan kaphatna akár maximumot is, a dalszövegek és eléneklésük viszont rémesen lehúzná a végeredményt. Tényleg nem tudok mást mondani, csak hogy tessék nagyon ráfeküdni a szövegekre, uraim, mert azokkal sajnos gáz van!
A Backdoor hivatalos honlapja, ahol az új demot is meghallgathatjátok:
http://www.backdoor.fw.hu/
Daro
Az email cím védve van a spam botoktól, a megtekintéséhez a JavaScript bekapcsolása szükséges
Találatok: 2782
|
Demo rovat 
