Aki valaha is rögzített bármilyen hanganyagot bármilyen formában, az biztosan tapasztalta már, hogy a felvételen mindenféle zaj tompította a hangzást. Akinek fontos, hogy jó minõségben szólaljanak meg a felvételek, és megteheti, az ilyenkor eszeveszett költekezésbe kezd és méregdrága hangszert, mikrofont, erõsítõt, effektet, keverõt, kábeleket, csatlakozókat, hangkártyát stb. vásárol. Akinek viszont erre nincs lehetõsége, az beszerez néhány hasznos kis progit, amivel a gyártók ígérete szerint pontosan ugyanolyan jó hangzás érhetõ el mint a profi studiókban. Miután feltelepítette ezeket a szoftvereket, néhány óra próbálkozás után általában 2 dolgot állapít meg: 1., bár ezek tényleg nagyon jó, és hasznos programok, de sajnos nem pótolják a profi motyót. 2., csupa olyan dolgot kell bennük megfelelõen beállítani, amirõl közönséges emberi halandónak halvány gõze sincs hogy micsoda.
Rengetegféle szoftveres zajszûrõ eszköz létezik, amik különbözõ típusú zajokat különbözõ módszerrel próbálnak eltávolítani, anélkül hogy a zene, szöveg (vagy más hasznos adat) hangzása sérülne.
Az egyik ilyen módszer a mintavételezésen alapul, miszerint vegyünk mintát a zajból, tanítsuk meg a számítógépet, hogy elemezze ennek a mintának a felépítését, frekvenciáit, és utána ezeket (és csakis ezeket) távolítsa el a zenébõl. Az elv egyszerû, logikus és bizonyos típusú zajok esetében meglepõen hatékony is tud lenni.
De lássuk hogyan is valósítható ez meg a gyakorlatban. A bemutatáshoz az egyik legelterjedtebb (és szerintem egyik legjobb) programhoz a Sound Forge-hoz telepített Noise Reduction nevû Direct-X plugint használom. Azért pont ezt, mert ez elég elterjedt, és még jó is, valamint a többi hasonló elven mûködõ zajszûrésre teremtett eszköz amivel találkoztam is hasonlóan mûködik. Aki ezzel elboldogul annak feltehetõen a többi sem fog megoldhatatlan problémát okozni.
A Noise Reduction leginkább olyankor hasznos, ha az eltávolítani kívánt zaj frekvenciája nemigen változik. Leggyakrabban ilyenek pl. a filmek alapzajai, vagy zenéknél a gyengébb minõségû erõsítõk, mikrofonok, hangkártyák keltette alapzajok. Bár elvileg bármilyen zaj szûrésére használhatjuk mégis azoknál a zajoknál amelyek frekvenciája változó (pl. külsõ városi-forgalom alapzaj, vagy a bakelit lemezek pattogása, hangerõ változása) a Click and Crackle Removal plugin dolgozik inkább szépen. A Noise Reduction–nel egy csomagban megtalálható a Vinyl Restoration és a Click and Pop Removal plugin is, ezek kifejezetten arra lettek kitalálva, hogy régi bakelit lemezeinket „megtisztogassuk” és feljavítva hangzásukat digitális formában õrizzük meg az utókornak õket.
Ennyi rizsa után most már tényleg essünk neki a Noise Reduction–nek:
Elsõ feladat, hogy mintát vegyünk a nemkívánatos zajból. Ehhez nyissuk meg a tisztítani kívánt hangfájlt a Sound Forge-ban, majd jelöljünk ki egy olyan részt ami nem tartalmaz „hasznos” adatokat, csak tisztán az eltávolítani kívánt zajt.
(nem muszáj akkora részt kijelölni mint ami a képen látható már kb 1 másodpercnyi zaj is elegendõ minta lehet a szûréshez)
Ha ez megvan, keressük meg a menüben DX favorites között a Noise Reduction-t, és a megjelenõ panelen jelöljük be a Capture Noise Print négyzetet.
Klikk a Noise Print fülre
Majd kétszer a jobb oldalon található Preview gombra. Ha minden igaz megjelent egy elsõre elég rémisztõ grafikonszerû valami, ami elvileg a zajt „ábrázolja”.
Mentsük el a Save As gombbal ezt a grafikont. Az elõugró ablakban adjunk egy nevet a fájlnak és okézzuk le. Ezzel meg is vagyunk az elsõ fázissal, miszerint vettünk egy mintát, majd ezt a mintát „megtanítottuk” a géppel, és az eredményt elmentettük, hogy bármikor elérhetõ legyen.
Második fázis, az elmentett beállításokkal szabadítsuk rá a zajszûrést magára a zenére: Jelöljük ki a teljes hangfájlunkat, vagy csak a megtisztítandó részt, és menjünk vissza a Noise Reduction-ba. Ha mindent jól csináltunk a felsõ Preset lenyílómenüben megtalálhatjuk az imént elmentett beállításunkat. Nincs más hátra, mint hogy kiválasszuk, hogy az ebben a mintában található zaj alapján számított értékeket használja referenciaértékekként a szûrés folyamán a hangfájlunkon.
És most jön az a rész amikor azt a sok gyanús tolópotméteres, lenyílómenüs izét kellene belõni valahogy. Ilyenkor szokott elhangozni a gyanútlan kérdés, hogy „ezeket most mire kell állítani, hogy tutifrankó legyen?” Hátkérem, rossz hírem van, nincsen olyan beállítás amivel mindig minden tökéletes lesz. Sajnos minden egyes fájlra külön kell kikísérleteznünk, hogy hogyan szól a legszebben. Ehhez persze nagy segítség ha gépünk elég izmos, hogy real-time keverjen rá Direct-X plugint egy zenére, így folyamatosan tudjuk állítani az egyes értékeket és halljuk mi változik.
Node lássukcsak azért, hogy mi micsoda is pontosan.
Reduction Type
- Mode 0: leginkább a nagyon mély, tompa búgás szerû zajoknál használatos, különben igencsak hajlamos rá, hogy eltüntesse a nagyon magas (ciripelés) tartományban lévõ hangokat a fájlunkból.
- Mode 1: Hasonló a Mode 0-hoz, azzal a különbséggel, hogy kevésbé durván „öli meg” a magasakat, viszont a mély zajt is óvatosabban távolítja el.
- Mode 2: (alapértelmezett) Még egy fokozattal szelídebb a Mode 0-nál vagy Mode1-nél, kíméletesebb a magasakkal, de kevesebb mély zajt is vesz el.
- Mode 3: Ez már csak egészen finoman dolgozik. A végeredmény gyakran sokkal természetesebb mint a Mode 0, 1 és 2 esetében.
Reduce Noise By: Itt állítható hogy mennyire fogja a Noise Reduction csökkenteni a zajt. Minél magasabb értéket állítunk, annál erõteljesebben avatkozik be (ami az eredeti hangfájlban jelentõs veszteségeket eredményezhet) . Általában 10-20 dB közötti érték a megfelelõ.
Noise Bias: Itt valami olyasmit lehet állítani, hogy a minta alapján számított értékeket mennyire vegye „szigorúan”, vagy az adott értékhez képest mennyire közeli tartományokkal dolgozzon. Ezáltal igen jelentõs minõségbeli változásokat képes elõállítani a végeredményben.
Attack Speed és Release Speed: Ezekkel változtatható, hogy a plugin mennyire gyorsan reagáljon a zajszintben bekövetkezõ változásokra.
- Attack Speed: Ez hogy a zajmentes jelt követõen, amikor megjelenik a (mintavételezett) zaj mennyire gyorsan reagáljon és „kapcsoljon be” a szûrés. Ha nagyon magas FFT Size értéket választunk (lásd késõbb) akkor célszerû az Attack Speed-et is fentebb venni.
- Release Speed: ez pedig ugyanaz fordítva, tehát amikor elhallgat a zaj akkor a szûrés milyen gyorsan „kapcsoljon ki” Különösen nagy FFT Size értéknél szintén célszerû ezt is nagyobbra állítani, de általában az alapértelmezett érték megfelelõ.
Windowing FFT Size: Azokat az értékeket jelzi, hogy milyen tartományban maradjon az algoritmus, amikor az adott hang frekvenciatartományát elemzi.
Windowing Overlap: Átfedés a vizsgálandó frekvenciatartományok között. A magasabb érték általában pontosabb számításokat is eredményez, viszont lényegesen nagyobb erõforrást igényel. Ha nem elég erõs a gépünk, és túl lassan számol akkor ezt vegyük lentebb.
High-shelf filter: ezt azért rakták bele, mert a zajszûrés során gyakran a magas hangok sérülnek. Ez hivatott kompenzálni ezt a veszteséget azáltal, hogy a megmaradt magasakra rátesz egy lapáttal, hogy hangosabban, tisztábban szóljanak.
- High-shelf Start Freq: itt lehet állítani, hogy hol kezdõdjenek azok a magas frekvenciák, amelyeknél a fent említett kompenzáció (azaz hangosítás) mûködjön.
- High-shelf Gain: itt pedig, hogy mennyivel erõsítse fel az adott hangokat.
Keep Residual Output: Nagyon hasznos kis dolog. Megfordítja, hogy ne azt játssza ami a zajszûrés után megmarad a hangból, hanem azt a zajt amit eltávolít, ezáltal lényegesen megkönnyíti, hogy kifüleljük mi az amikor már magából a zenébõl is elvesz.
Automatic Capture Timeout: Akkor van jelentõsége ha nem az egész fájlra akarjuk ráküldeni a zajszûrést, hanem csak a zene egy kijelölt részére. Alacsonyra állítva amikor a kijelölt tartomány végéhez ér a lejátszás a zajszûrést is mintha elvágták volna, míg nagyobb értéknél fokozatosan veszi el a szûrést. Ha bekattintjuk a jelölõnégyzetet, akkor automatikusan számol egy értéket (ami általában jó is) Ha az egész fájlra alkalmazzuk a szûrést akkor értelemszerûen ennek nincs jelentõsége, tehát alapból nem is állítható.
Igen gyakori, hogy a zajszûrés során a zenében fõleg a magas hangok „sérülnek” és a magas frekvenciatartományban valami Flange-szerû zörej keletkezik. Ennek a minimalizásására a következõket érdemes megpróbálni:
- A csúszka segítségével próbáljuk belõni a Reduce noise by értéket (általában vegyük lentebb).
- Használjuk a Mode 2-t vagy 3-at.
- Játszunk még kicsit a Noise bias-szal is hátha lehet találni jobb beállítást.
- A mintavételezést követõen a grafikonban próbáljuk meg „kézzel” beállítani, hogy mely frekvenciák szolgáljanak referenciaértékekként a szûrésben.
- Elsõsorban emberi beszéd/ének esetében segíthet a grafikonban a mélyek még lentebb engedése. Vagy ha a hangfájlban alapvetõen kevés a basszus (mert mondjuk régi magnókazettáról másoltuk), akkor a grafikonban a mélyeket nyugodtan engedjük lentebb, hiszen ott már úgyis kevesebb a „hasznos adat” vagyis onnan már inkább csak zaj távolítható el.
- Néha bizony nem lehet egyszerre megoldani mindent, ilyenkor próbáljuk többször is ráengedni a Noise Reduction-t a fájlra. Vagy mindig más-más beállításokkal, más frekvenciákra kihegyezve, vagy már az is hasznos lehet ha ugyanazokat a zajokat sem egyszerre próbáljuk eltávolítani, hanem a Reduce Noise By-t csak óvatosan adagoljuk. 6 és 10 dB közötti érték még többnyire nem veszélyes.
Ahogy korábban is írtam a Noise Reduction elsõsorban viszonylag változatlan háttér- és alapzajok szûrésére alkalmas. Azokban az esetekben amikor a nemkívánt zajok hangereje, frekvenciája változik (pl szélzúgás, közönségzaj, vagy az ablakunk elõtt elszáguldó Barkas üvöltése) sajnos nem túl hatékony. Ezeknek az eltávolítása nem egyszerû feladat, igazából nem is találkoztam olyan programmal ami erre képes lett volna. Ennek ellenére, ha szerencsénk (és jó fülünk) van akár igen látványos eredményt is elérhetünk, de ne legyünk telhetetlenek, ha csak egy árnyalatnyival tisztábbnak tûnik a zene már akkor is megérte.
zergemedve