 Ha Dart Vader psziszom légúti panaszaira nem a gyilkolódásban, hanem például a SOTE könyvtárban talál megoldást, mérhetõen unalmasabbra sikeredett volna filmbéli karaktere, de talán az Amidala hangalak többünk emlékébe rögzül orvosi szakterminusként, a jól ismert bûbájos ûrbige helyett, adva egyúttal értelmezõi kulcsot az Amyghdala zenekarnév felnyitásához is.
Minthogy azonban a néhai bádogfejû ellézerkardozván idéjét csak elhanyagolható mennyiségû neurobiológiai ismeretanyagot szusznyákolt felénk a mozivászonról feltehetõ, hogy az Amyghdala zenekar sem kimondottan e közönség elõismereteit célozza Amigdalára vagyis az „érzelmekért felelõs agyi területre” hajazó elitista névválasztásával. Persze ötletes és kifejezõ név semmi kétség, a gitáros-hegedûs énekduó elégedetten dörzsölhette meg tenyerét az alapító tábortûznél. A dalok a keresztény zenei újhullám és a cserkészpop mûvészeti kelléktárából merítenek, s mint ilyenek, meglehetõs nehezen megközelíthetõ esztétikai értékhordozók. Gyakori veszély például, hogy a „nemes tematika” mintegy aláásva a kritika elvi lehetõségét is, a mû megformáltsága és annak igazságtartalma közt sejtet tévesen kapcsolatot – mondván - a lényeg az, hogy mirõl szól, az meg már mindegy hogy hogyan. Már csak e hibás hozzáállás eloszlatása okán sem lenne hát tanácsos a mondanivaló hogyanját nélkülözve felmagasztalni, vagy néhány irónikus mondat után elmarasztalni, felfújható gumitábortûz ajándék cd mellékleteként vliccelni el e dolgot. Hiszen rossz zenei mûfaj nem létezik, minden alkotás érvényes lehet önmaga célrendszerén belül. Jónak vagy rossznak is csak e rendeltetéséhez való megfelelésében ítélhetjük meg, kvázi szép az, ami mûködik. De mûködik-e az Amyghdala? Mi egyáltalán e kéttagú formáció célja?  Aligha a zenei progresszió. Újszerû dolgot nemigen találunk a dalokban, sem a dallamvezetés, sem a harmóniák nem lépnek túl a sémákon, formanyelvileg a számok lineáris szerkesztésmódja sem hat igazi újdonságként. A még kiforratlan, de ígéretes énekhangokba többször bizonytalan intonáció vegyül, és a farm ahol élünk Charles Ingelsét idézõ hangszeres virtuozitás sem vakítja a parasztokat. A zenekar megvalósult céljai tehát egyértelmûen nem zenei célok.
De ha nem a zene, akkor csak a szöveg marad. Akusztikus költeményként ítélve meg a dalokat azonban lényegesen felerõsödik a szöveg megformáltsága iránt támasztott igény, melynek megfelelni nem könnyû feladat. És bár kisebb poétikai, prozódiai hibáitól eltekintve egy becsületesen megírt magyar nyelvû szöveggel találkozunk, megbocsáthatatlanul jellegtelen marad mindvégig. A Kovács Ákostól ellesett szövegritmikai megoldások mögött, ha érezni is valamiféle üzenet szándékát, illusztrációnál nem nagyon nyújtanak többet, ami nem szerencsés egy a mûvészi önátadást fõként a szövegben megvalósító mûfajnál. A honlapról letölthetõ számok között meghallgatható egy, mint írják a „szörnyû hangzás (miatt), csak erõs idegzetûeknek.” Nehéz lenne megmondani, ha önmaguk is rossznak tartják, mért teszik közkinccsé?
Olyan ez, mint másnak tulajdonított viccet mesélni, áttolva magunkról a felmerülõ sikertelenség következményét. Hasonló bizonytalanság a beküldött demó kísérõszövegében: Még nem tudom jó lesz-e nekünk ez a kritika Ha egy együttes nem biztos abban, hogy jó az, amit csinál, s nem látja pontosan saját céljait, nehéz azokat megvalósítani. Ennél már csak azt nehezebb megvizsgálni, sikerült-e nekik. Minden bizonytalanság és bíráló szó ellenére azonban be kell ismernem, van valami kitapinthatatlan erõ ebben a két emberben: jelenségük maga. Ami bár nem tartozik közvetlenül a hangzóanyag kritikájához, úgy érzem kihagyhatatlan az igazabb összképhez. A puszta tény, hogy két fiatal ennyire nem trendy, õszintén és ártatlanul kiáll a világ elé, hogy ezt elmondják, nos ez módfelett vagány, és tisztelendõ. Ahogy persze Dart Vader is az volt a maga módján. Web: www.amyghdala.uw.hu Jenei Miklós –
Az email cím védve van a spam botoktól, a megtekintéséhez a JavaScript bekapcsolása szükséges
Találatok: 2209
|
Demo rovat 
Ezt ugyanis azert irtuk, mert egy kevesbe alapos, esetleg tul durva kritikanak nem lattuk volna sok ertelmet.