Némi késéssel indult a koncert, az elõzenekar a Joe Sumner által vezette Fiction Plane volt. A Sumner névegyezõség nem véletlen, ugyanis Sting fiáról van szó. Ez leginkább a mozgásából derült ki, bár néhol a hangja is olyan volt, mint az apjáé. Igazából semmi különlegeset nem nyújtottak. Valószínûleg az apja sikereit sosem fogja elérni, de felvezetõnek teljesen rendben volt. A közönség nagyon jól fogadta õket, és volt néhány egész hallgatható számuk, bár kimagasló nem. Közepes rock bandáról beszélhetünk, akiknél sok-sok jobb zenekar van ebben a mûfajban.

A zenekar tagjai:
Dan Brown - basszusgitár, billentyûk, vokál
Seton Daunt - gitár, vokál
Joe Sumner - ének, gitár és basszusitár
Pete Wilhoit – dobok

Honlap: http://www.fictionplane.co.uk/

Miután a kis Sting csapata levonult, jött a szokásos átállás, elõkerültek a fõattrakció kellékei. A háttérben már megérkezéskor látszott kilenc állvány, amirõl csak sejteni lehetett, hogy valami fényt kreáló dolog lesz, de csak az elsõ szám alatt derült ki, mik is valójában.
Mivel a Svédország-Anglia VB mérkõzés is este nyolckor kezdõdött, gondolom a második félidõ elejét is megnézte a csapat, mivel csak negyedkilenc körül kerültek elõ. (:

Néhány hete hallgattam meg egy Police koncert CD-t, a háromfõs csapatból sugárzott az energia, még a hangfalakon át is, és lám, ez a koncert is ugyanazzal a vehemenciával indult, és bár más felállás muzsikált, ugyanazt az energiafröccsöt kaptuk. Egy erõs Message In A Bottle köszöntött minket.

Sting koncertjei sosem a meghökkentõ látványosságok miatt jók. Õ a zenéjével nyûgözi le a publikumot, de ezúttal mégis nagyon kellemes meglepetés volt az a bizonyos háttérvilágítás, amit a korábban már említett kilenc - hát még mindig nem tudom, minek nevezzem, legyen fénytábla - nyújtott. Igazából egy mátrix videofal volt kilenc részre választva, de nem felismerhetõ képeket mutatott, hanem fényeket szolgáltatott, néha álló, néha úszó csíkokkal, pöttyökkel, mindenféle színben.

A második szám a lehengerlõ Synchronicity II volt, amit az elsõ Sting sláger követett, hogy aztán felváltva kövessék egymást a Police és szóló slágerek.
A közönség elég vegyes volt. A rajongók, illetve az idõsebb korosztály szívesen vette tudomásul, hogy nem egy, az utóbbi idõben élõben ritkábban hallható dal is elhangzott, amelyeket rádióban végképp nem szoktak játszani. Itt most gondolok a Driven To Tears-re, vagy a Voices Inside My Head-re, de még a When The World Is Running Down is idesorolható. Mondjuk, akinek a Spirits In The Material World, vagy az Every Little Thing She Does Is Magic is gondot okozott, az vigasztalódhatott az olyan Sting világslágerekkel, mint az Englishman In New York, Shape Of My Heart, vagy a Fields Of Gold. Az tény, hogy a fõmûsor 16 számából mindössze hat volt Sting dal, és ezeket is jól lecsupaszították, így sokkal rockosabban szóltak, mint valaha. Meghallgathattunk egy The Beatles feldolgozást is, ha nem tévedek az A Day In The Life-ot. Ha tévednék, valaki javítson ki! (:
Amikor az utolsó dalhoz, a Roxanne-hoz értünk, azért mindenki képben volt. A vörösbe boruló színpad már elõre jelezte a dalt, amit a közönség Stinggel énekelt. Persze nem ez volt az elsõ alkalom, bár általában csak a refrének mentek jól.

A színpad puritánságát a hátsó fényfalak törték meg, de azok is elegánsan belesimultak a produkcióba. Sting kis zakóban nyomta végig a mûsort, míg a többiek laza pólóban voltak. Több rövidebb gitárszólót hallhattunk, mind Dominic, mind Lyle elõadásában, egy rövidke dobszóló is elhangzott. A mûsor végig feszes volt, a legkiemelkedõbb pillanatok számomra a zseniális összekötések voltak, amelybõl nem egyet hallhattunk. Az elsõ ilyen a Why Should I Cry For You és a Fields Of Gold összedolgozása volt. A második a feldolgozás A Day In The Life és az If You Love Somebody Set Them Free összekötése volt, majd a Voices Inside My Head és a When The World is Running Down következett. A Roxanne nagyon elszállósra és jó hosszúra sikeredett.. A végén ebbe is beleszõtte Sting egy másik Police dal refrénjét, a So Lonely-t.

Egy óra tizenöt perc után hagyták el a színpadot, de szerencsére csak néhány percre. Visszatérve Sting zakó nélkül érkezett fekete pólóban, fehér nadrágtartóval, és leginkább a hölgyek örömére a Desert Rose-t játszották el. A második ráadás szám az Every Breath You Take volt, amelyet szokás szerint jól elnyújtottak.
Egy újabb le-felvonulás után a második ráadást a pörgõ Next To You kezdte, hogy aztán a végére Sting a basszusgitárt gitárra cserélve zárásként elõadja a Fragile-t.
A két ráadásra a Sting : Police számok aránya helyreállt és 2:2-re végzett, ahogy a Svéd-Angol meccs is. (: Ugyan szerintem a réges-régi Next To You-t inkább csak a hardcore fanok ismerték, de látszólag a remek koncert végére már bármit játszhattak volna, mert a hálás tömeg mindent értékelt.
Az utolsó szám elhangzása után már csak a meghajlás hiányzott, amit a hatalmas siker hangzavarában meg is tett a csapat, majd integetve levonultak. Szokás szerint kilencven perces koncertet adott a mester, amit én mindig sajnálok, mert bírna õ sokkal többet is játszani.

Úgy tûnik Sting sosem fog megöregedni. Fiatalos lendülettel játszotta végig a koncertet, és szokás szerint remek kis csapatot hozott magával, így a végén már csak azt sajnálom, hogy az eredeti Police felállást nem láthattam élõben. És persze sajnálom Stewart Copeland és Andy Summers urakat, hogy Sting nélkülük játsza a zseniális kis Police darabokat.

A csapat:
Sting - basszusgitár, ének, gitár
Dominic Miller - gitár
Lyle Workman - gitár
Abe Laboriel, Jr - dobok

Elhangzott számok:
Message In A Bottle, Synchronicity II, If I Ever Lose My Faith In You, Walking On The Moon, Englishman In New York, Spirits In The Material World, Shape Of My Heart
Driven To Tears, Every Little Thing She Does Is Magic, Why Should I Cry For You
Fields Of Gold, A Day In The Life, If You Love Somebody Set Them Free
Voices Inside My Head, When The World Is Running Down, Roxanne

Desert Rose, Every Breath You Take

Next To You, Fragile

Honlap: www.sting.com
Hazai rajongói oldal: www.sting.hu

Geski
Az email cím védve van a spam botoktól, a megtekintéséhez a JavaScript bekapcsolása szükséges

Hozzászólások (1)

Hozzászólás

Név
BBCode:
Hozzászólás
Biztonsági kód*