 Régóta talány számomra, hogy mitõl jött divatba a Yonderboi, Zagar meg a többi hasonszõrû elõadó által képviselt elektromelankólikus stílus. Persze ha van akinek ez kell ám legyen, végül is nekem sem fáj annyira. Ennek szellemében nekem jutott a megtisztelõ feladat, hogy a Tape Underground zenekar Pillangó Alkonyat címû demójáról véleményt alkossak.
Ez tehát - ahogy mondani szokták - amolyan ellazulós zene. És tényleg. Nekem például már rögtön az elsõ szám felénél mérhetõen lentebb ment a vérnyomásom, majd többször is hangos csámcsogással ébredtem rá hogy kicsordult a szám szélén a kakaó mert elfelejtettem lenyelni, sõt esküdni mernék rá hogy a „Kis mélyrepülõ pilóta” címû szám alatt többször is leállt a pulzusom. Engedtessék meg, hogy elõször azokról essen szó amik kevésbé tetszenek:
Amikor elindítottam az elsõ dal lejátszását rögtön a play gomb megnyomása után az equalizer megnyitása volt a következõ. Bizony alaposan utána kellett keverni, hogy élvezhetõbb hangzást kapjak. Sajnos az a nagyon gépi lábcín mindenen felülkeredik és az egyébként egész kellemes basszusból alig hallani valamit. Ráadásul pl. az „Ötórai önmagad után” címû számban kicsit túl sok is a cin. Az a viszhangosított 2 cin amivel a dal indul késõbb a többivel már annyira természetellenesek, hogy nagyon zavaróak. A helyzetet tovább rontja, hogy a számok mindegyike kicsit másképp szól, tehát akár mindegyikhez külön állítgatni kell a hangszíneken. Lehet, hogy túl sokat várok egy demó megszólalásától, de ha már belemártottam a kést, akkor megemlítem azt is, hogy nekem kicsit különválik még a gép és az ember, márminthogy olyan mintha a gépi alapokra rájátszana/énekelne a gitár/ének nem pedig vele együtt élne. És akkor jöjjenek a pozitívumok:
Mind az ütem, a basszus, a gitár, az ûrhajós kütyük és az ének is külön-külön is érdekesek, tetszenek a zenei témák, és együtt is egységes egészet alkotnak. Tehát egy jól átgondolt és fõleg kreatív alkotói munkáról árulkodnak. És ami a legjobbnan teszik: A szöveg. Olyan szinten nyakatekert, követhetetlen hogy az már jó! Tartalmi mondanivalót - ha van egyátalán - nekem egyik számnál sem sikerült megfejteni, ennek ellenére mégis olyan érzésem van hogy van valami értelmük a szövegeknek. Mindenestre a hangulatokat nagyon jól önti képekbe. És mindezt olyan fület gyönyörködtetõ, sorokon és mondatokon átívelõ rím képlettel, hogy az valóban élményszámba megy. Felfedezhetjük benne az összes verstani alkotóelemet amikre még a középiskolai verselemzõs irodalomórákról emlékszünk, min pl. alliteráció, allegória, metafóra stb. Ezek alapján akár még valódi költeményeknek is nevezhetjük õket. Házi feladat: Mindenki végezze el a SAD címû dal szövegének verselemzését: Egy hajnali pár a párkányra áll,
Neon alkonyat benzingõzbe zár,
Egy újabb igét húz magára a Lét…
A képernyõre színkódot kent egy angyal,
Aztán aludni ment,
Az új világba, be az ablakon át hajlonganak a fák…
Arcunkból olvas verset a Kor, és nem gondolja át,
Gyufát pöcköl az éjbe,
Odabentrõl mindenki álmodja kifelé önmagát…
Minden nap egy árnyékkal több vagy,
De ma nem ébredsz fel, mert én aludni hagylak,
És önmagamban kereslek,
Most csak az álom használ egy öntudatlan testet…… Aki tehát szereti ezt a stílust az nagy valószínûséggel szeretni fogja a Tape Underground zenekar zenéjét is. Nálam a Pillangó Alkonyat demójuk 10-bõl 8 pontot kapott. Tagok:
Vonnák Ferenc: billentyûk, PC
Magyar Márton: PC, session
Horváth Dénes: billentyûk, PC
Petrényi Viktor: gitár, ének, zene, dalszöveg A demó teljes egészében letölthetõ a zenekar http://tapeunderground.uw.hu/ címen elérhetõ honlapjáról. zergemedve
Találatok: 2689
|
Demo rovat 
