 Mag. Meglepõdtem, mikor megláttam ezt a nevet. Talán egy éve lehetett, hogy ez a zenekarnév eszembe jutott, amikor egy megújuló formációt szerettünk volna elnevezni. Most már jó, hogy nem maradtunk az ötlet mellett, hiszen már foglalt. A mag zenekar egyelõre háromtagú, két gitáros és egy énekes alkotja a triót. A kis létszám ellenére figyelemreméltó demo érkezett tõlük.
A korong igényes kivitelû, bár írott lemez, mégis szitanyomással feliratozták, jókora mennyiségû fekete festék felhasználásával. A borító kihajtható, kétszínnyomással készült. Vörös és még több fekete alkotja, a feliratok maradtak csak fehéren, azok sem mindenhol. Persze, ebbõl már sejthetõ, hogy súlyos nehézfém-zene lesz a tartalom. Nem tévedtem.
 MAG zenekar
Amúgy kell is a precíz megszólalás, mert dobos és basszeros nem lévén, õket a digitális technika helyettesíti. Így aztán tempócsúszás nincs, de a gépi hangzás - fõleg egy ilyen gyengén középszerû dobgép esetében - elég sokat elvesz az anyag élvezeti értékébõl. Pedig aprólékosan és jól programozták, de sajnos a mûanyag ebben a mûfajban nagyon idegenül hangzik. A srácok mégis megoldották a feladatot, mert mindezek ellenére egy húzásra végig tudtam hallgatni a produkciót, pedig amúgy nem is nagyon szeretem az ilyen zenét.
Nincsenek a lemezen igazán gyors nóták, inkább a középtempós és lassú témák uralkodnak. A szövegek is sötét hangulatúak, jól átadják a szerzõ-énekes gondolatait életrõl, halálról, elmúlásról. Elsõre kicsit idegen volt ez a világ, de itt-ott újra meghallgattam néhány szakaszt, és egyre inkább tetszett. Persze vannak még így is olyan részek, ahol nem jött be annyira a szöveg, de a mérleg azért inkább pozitív irányba billent. Mindegyikben találtam valamit, ami miatt végül úgy döntöttem, hogy jó. Nekem az Arany nap címû dal lett a kedvencem ilyen szempontból, míg a címadó Számítás nem jött be annyira, az Ágy címû meg végképp zavaros. Ez utóbbiban néhol a szöveg egyébként is nehezen érthetõ, hiába füleltem nagyon.
A Gyík fedõnevet viselõ énekesrõl is ideje szólnom: a mûfajra jellemzõ hanghordozása megvan, tisztán énekel, és emellett erõt is sugároz a hangja. Mégis van benne valami, ami azért mégsem tetszik: Az artikulációjával van bajom. Éppen ott, ahol igazán erõt sugárzó, kemény, öblös hangot kellene hallanunk, inkább egy kicsit elvékonyodó, bégetésszerû hangszínt vesz fel, szinte látom magam elõtt, ahogy megfeszíti a gégéjét és a száját. Ezt ének- vagy beszédtechnikai gykorlatokkal biztosan ki lehet még javítani, és akkor nem lesz több kötözködnivalóm. Így még sok helyen kissé groteszkké teszi az összhatást, és emiatt veszít súlyából a mondanivaló.
Itt kell megemlítenem, hogy a hangmérnöki munkán is van mit fogni. A basszus kicsit kevés, a dobok meg azon kívül, hogy mûanyagok, így keverve még gagyibban, erõtlenül szólnak. A gitárok hangzása viszont kitûnõen sikerült, és az ének se lett rossz.
Összességében ígéretes anyag ez, látszik, hallatszik, hogy a fiúk komolyan veszik a munkát. Remélem, mielõbb sikerül kiegészülniük egy olyan biztos alapot adó ritmusszekcióval, akikkel tovább mozdul majd elõre a banda szekere, és élõben is bemutathatók lesznek ezek a súlyos szerzemények.
Letölthetõ nóta: MAG - Számítás Elkövette: Daro
emil:
Az email cím védve van a spam botoktól, a megtekintéséhez a JavaScript bekapcsolása szükséges
Találatok: 1696
|
Demo rovat 
